2026. március 13.
Az esemény középpontjába a jó gyakorlatok megosztása került: egyetemi rektorok, rektorhelyettesek, TM oktatók, mentorok, a Nemzeti Tehetség Központ és a Tanítsunk Magyarországért Alapítvány munkatársai gondolkodtak a programért felelős kormánybiztossal közösen arról, hogyan lehetne tovább fejleszteni a programot.
„A cél, hogy minél több fiatal számára tudjanak pozitív példát mutatni a programon belül, legyen szó akár az általános iskolás diákokról, akár a mentor hallgatókról,” mondta megnyitó beszédében prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora.
A kerekasztal beszélgetések mellett sor került a Mentori Kiválósági díj átadására is, valamint kihirdették a „Legemlékezetesebb történetem a mentoráltakkal” novellapályázat győztesét is. Az előbbi díjat Boganics Petra és Tamás Teodóra kapták kiemelkedő mentori teljesítményükért, akik már 6 éve vesznek részt a programban. A novella író versenyt Rubovszky Cecília nyerte, „Szotyi: történet az empátiáról” című művével. Írása az alábbi linken tekinthető meg: Tanítsunk Magyarországért
Az eseményen résztvevők a kerekasztal beszélgetések során megosztották egymással a programmal kapcsolatos tapasztalataikat. Néhány kedves mentorálással kapcsolatos emlék is említésre került. A rektor asszony kiemelte beszédében a mentorok kulcsfontosságú szerepét: „ez mindannyiuk számára életre szóló élményt jelenthet, miközben egy olyan, társadalmilag hasznos tevékenységben vesznek részt, amelyből mindenki profitál: erkölcsileg, részben anyagilag, és a jövő szempontjából is,” jelentette ki.
„Életre szóló képességeket fejleszt és élményeket ad a Tanítsunk Magyarországért ösztöndíjprogram. Problémamegoldó, vezetői, szervezői képességeket ad, a konfliktus kezelésben is támogatást nyújt. Örülök annak, hogy egyre több hallgató mentora van a programnak, amit csak ajánlani tudok mindenkinek,” mondta dr. György László kormánybiztos.
Hozzátette, hogy a programban a mentorálásra felkészítő egyetemi kurzust az idei tanév tavaszi félévében 34 százalékkal több hallgató vette fel, mint ősszel, így a résztvevők száma 825-ről 1108-re emelkedett. A ténylegesen mentoráló hallgatók száma 783-ról 894-re nőtt, ami 14 százalékos bővülést jelent. A kormánybiztos kifejtette, hogy gondot jelent, hogy a felkészítő kurzust elvégzők jelentős része végül nem vállal mentorálást, és felméréseik szerint a hallgatók több mint 70 százaléka tanulmányai vagy munkája miatt nem folytatja a részvételt. A műhelykonferencia egyik célja, hogy megoldást találjanak a mentorok számának növelésére, különösen a tanárszakos hallgatók körében. A mentorok mintegy 40 százaléka pedagógusképzésben tanul, azonban a programban a tanárszakos hallgatók mindössze 6-8 százaléka vesz részt.
Dr. György László szerint fontos fejlődési pontot jelenthet a képzés gyakorlatorientáltságának növelése is. Ennek részeként a programban részt vevő, mintegy 1500 hetedik osztályos diák számára pályaorientációs táborokat szervez a Tanítsunk Magyarországért program a szakképzési centrumok közreműködésével.
Az esemény végén az asztalgazdák beszámoltak a közösen vitatott témákról és tapasztalatokról, így hozzájárulva a program fejlődéséhez és a mentoráltak jövőjének segítéséhez.